Május 24. Elérkezett a túrám utolsó napja. A korai kelés mellett döntöttem, mivel nem tudtam, mennyire bolondul meg az időjárás, az éjszakai vihar után. Meglepően kellemes, nyugodt volt az időjárás reggel 6-kor. Lementem, összepakoltam a cuccaimat és elbontottam a jól "kimosott" sátramat. Elfogyasztottam az utolsó napi reggelimet fenn a közösségi térben. Közben elköszönt és jó utat kívánt az éjszakai biztonsági őr, hisz jött a váltás. A nappali dolgozók is meghallgatták történetemet, majd elbúcsúztam és útnak indultam. Első elgondolásként a Hercegszántónál lévő határátkelést tervezgettem, de mivel nem akartam ronggyá ázni így utolsó nap, ezért egy rövidebb hazavezet útvonal mellett döntöttem. Így utólag már bánom, hogy nem a hosszabb utat választottam, hisz 10 óra után már, kevés felhő volt az égen és a Nap is egyre többször előbukkant. Azért így sem unatkoztam, hisz bejártam a Bácsbokod körüli kis településeket.
Bácsalmásra érve még mindig előttem állt a döntés, hogy elmegyek jobbra a bajmoki határátkelőhöz vagy megyek tovább Tompa felé. Végül Tompa volt a nyerő útvonal, hiszen Szabadka központjában isteni pljeskavica-t (hamburgert) lehet venni, amit soha nem hagyok ki, ha Szabadkán át tekerek.
A határátkelőnél még kitartást kívántak az utolsó kilométerekre, majd a szerbiai oldalra érve meglepő dolog fogadott. Szerbiában - eddig - nem sok kerékpáros túraútvonal táblát láthattak az emberek, de nagy örömömre, úgy tűnik fejlődik az ország a "zöld" irányba.
Így fogadott Szerbia!
A túra következő részében, tehát tartottam egy ebédszünetet Szabadkán a központban. Visszatért az előző napokhoz hasonló kánikula. Az utolsó 35 km már "gyerekjáték" volt. Erre már nem volt eltévedés és hasonló, hisz ismerem a környéket, mint a tenyeremet. Negyed négykor megérkeztem haza és véget ért a 6 napos utazásom.
Kicsit bozontos, de "... ez itt az én hazám!" !
Összefoglalás:
A túrán megtett táv végül 1224 km lett, amit 62 óra és 23 perc tekerési idővel teljesítettem. Ez átlagosan 19,62 km/h sebességet jelent, amellyel nagyon elégedett vagyok. A maximális sebességem, az 5. napnál említett 59,88 km/h lett.
16 000 forinttal indultam útnak. Volt egy kényszer vásárlásom, amely egy 3800 forintos hátsó váltót jelentett. Szóval 12 200 forintból gazdálkodtam, de aki ismer, az jól tudja, az evésen soha sem spóroltam. Lángosoztam elég sok helyen és persze konzerv kaját is ettem. Milyen túrázó is az, aki nem szereti a paradicsomos húsgombócot, a rakott káposztát vagy épp a kolbászos lencsefőzeléket?! Amin legtöbbet meg tudtam takarítani az a kempingezés. Ezért szeretek annyira vad kempingezni. Ugyan kényelmesebb lenne egy szépen rendezett területen sátorozni, minden éjszaka zuhanyozni, de 3-4 ezer forint egy éjszakáért, az én pénztárcámnak kicsit sok, inkább ezt a pénzt a "tankolásra" költöm útközben és így meg van a túra azon varázsa is, amikor az ember jó alaposan körülnéz, hogy megfelelő táborhelyet keressen.
A magyar emberekben most sem kellett csalódnom. Többségében mindenhol kedvesen, segítőkészen fogadják a túrázókat!
Az útvonalam megtekinthető a merretekerjek.hu jóvoltából ide kattintva: Térkép
A magyar emberekben most sem kellett csalódnom. Többségében mindenhol kedvesen, segítőkészen fogadják a túrázókat!
Az útvonalam megtekinthető a merretekerjek.hu jóvoltából ide kattintva: Térkép
Az itt látható térkép nem tartalmazza a városnézéseket és néhány kisebb-nagyobb kitérőt, de látható rajta minden település, amelyen áthaladtam!
Köszönöm az olvasók eddigi figyelmét!
Persze a kalandok, utazások folytatódnak, az év további szakaszában.
Hiszen rossz idő nincs, csak gyenge akarat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése